Sokszor találkozom azzal a kéréssel, hogy ezt vagy azt a tárgyat készítsem el adott határidőre. Sajnos előfordul, hogy olyan rövid határidőt szeretne a megrendelő, ami egyszerűen nem megy, fizikai képtelenség. A kerámiakészítés roppant összetett és hosszú folyamat, rengeteg hibalehetőséggel , sok türelmet kíván a készítőtől és a megrendelőtől egyaránt.
Lássuk tehát ezt a folyamatot! Az agyagot 10 vagy 20 kg-os tömbökben, műanyag zsákban vásárolom a forgalmazótól. Ebből vágom le a megfelelő méretűt (konyhai mérlegen grammra pontosan ki szoktam mérni), amit utána gondosan átgyúrok, kis gombóccá formálok. Ekkor következik a korongolás, ami talán a folyamat leglátványosabb és leggyorsabb része. Egy bögre például 2-3 perc – jó pár év gyakorlás után. Ha elkészült a korongon, szikkadnia kell annyira, stabil legyen, megtarsa a formáját. Évszaktól, időjárástól függően ez lehet 1-3 nap is. euztán újra a korongon, esztergálással kialakítom az alját, javítok a formáján ha kell. Fület készítek neki, és ha az is kicsit megszáradt, felragasztom a bögrére. Ennek a szakasznak az utolsó lépése a retusálás, vagyis nedves szivaccsal szépen áttörölgetem, hogy ne legyen rajta ujjlenyomat, csík, karcolás.
A következő lépés a díszítés. Mivel nagyon szeretek festeni, adta magát, hogy földfestékkel festett motívumok kerüljenek a bögrékre, és festés után még karcolással teszem fel az i-re a pontot, ettől lesz még finomabb, mégis kicsit rusztikus a minta. Ezután már csak szárítani kell a bögréket, figyelve arra, hogy minden porcikájuk egyenletesen száradjon.
Teljes száradás után teszem a tárgyakat a kemencébe az első égetésre, úgynevezett „zsengélésre”. Ez kb 6-8 óra hosszú, és még fél nap, mire annyira lehűl, hogy ki is tudom venni. Utána következik a mázazás, amikor mázba mártom a tárgyat, majd mikor megszáradt, letörlöm az alját, leretusálom a felesleges cseppeket, elsimítom a buborékokat. No és ha ecsetes mázat használok, akkor pedig mártás helyett ecsettel viszem fel a mázat 2-3 rétegben. A mázazással simán eltelik egy munkanap. Ha készen van, újra bepakolom a kemencébe, ezúttal magasabb hőfokra, ez az égetés kb 10 óra hosszú és közel 24 óra, mire lehűl a kemence és kipakolhatom.
Keramikusok szokták mondani, hogy egy jól sikerült égetésnél olyan a kemencenyitás, mintha karácsony lenne. Úgy tudunk örülni egy-egy szépen sikerült tárgynak, mint gyerekek az ajándéknak. Ellenben ha valami félresikerült – a korongolásnál / szárításnál / fülezésnél / festésnél / mázazásnál / égetésnél – na akkor innen már nincs visszaút. Javítani nem lehet, csak újrakezdeni. Nagy levegő, beszív-kifúj… Türelem…